Donald X. Vaccarino

Fejedelem vagy, az apád is az vagy, egy örökzöldekkel tarkított, békés és aprócska kis királyság uralkodója. Ám felmenőiddel ellentétben neked hódító ambícióid vannak, többre vágysz: egy hatalmas, még boldogabb, még több folyóval és többféle erdővel színesített, önálló állam ura akarsz lenni. Meg akarod szerezni a birodalmad körül elterülő hűbérbirtokokat és egyéb földeket, kihasználva a környező apró uradalmak szervezetlenségét. Egységes nemzetet akarsz faragni belőlük, akik téged éltetnek majd bölcs királyukként. Csakhogy valami lehet a levegőben: nem te vagy az egyetlen, aki efféle nagyszabású terveket dédelget! Már nagyratörő kiskirályok is szemet vetettek ezekre a területekre, és versenyre kelnek veled megszerzésükért. Őrült versenyfutás kezdődik közöttetek a földekért, amihez szaporítani fogod az alattvalóid számát, építkezésekbe kezdesz és feltöltöd a kincstáradat. A szüleid nem lennének büszkék, de anyai nagyszüleid el lennének ragadtatva.

A játék célja

A játékosok birodalmát, leendő domíniumát az általuk összegyűjtött kártyák szimbolizálják. A paklinkban vannak a forrásaink, győzelmi pontjaink és minden, amit a játék során tehetünk. Minden játékos a saját kártyapakliját gyűjtögeti, amely a játék elején mindössze néhány réz és földbirtok lapból áll, de a végére hatalmas és prosperáló birodalommá válik, tele pénzzel, földdel, épületekkel és lakókkal.

A játék győztese az lesz, aki a játék végére a legtöbb győzelmi pontot gyűjti össze a saját paklijába.

Felkészülés a játékra

Helyezzük el a kincskártyákat és győzelmipont-kártyákat (típus szerint különválogatva), átok kártyákat és a "Szemét" feliratú kártyákat képpel felfelé az asztalra minden játékban (elrendezhetjük ezeket a paklikat úgy, ahogy az ábra mutatja, vagy bármilyen más, számunkra kényelmes módon).

KINCSKÁRTYÁK: A háromfajta kincskártya rézpénz, ezüstpénz, aranypénz. Minden játékban használatos. Minden játékos vegyen el magának hét rézpénzt, a többit tegyük az asztal közepére a készlet többi paklija mellé, csakúgy, mint az összes ezüstöt és aranyat. A pénzekböl (kincskártyákból) tehát három paklit formálunk.

GYŐZELMIPONT-KÁRTYÁK: Szintén minden játékban részt vesznek az alapvető győzelmipont-lapok (Birtok, Hercegség, Tartomány). Minden játékos vegyen el magának három birtok kártyát, majd ha hárman vagya négyen játszotok, mindhárom fajta győzelmipont-kártyából 12 lapot tegyetek egy-egy külön pakliban a készletbe. Kétszemélyes játék esetén mindegyikből csak 8 kerüljön a készletbe. A maradék győzelmipont-lapokat tegyétek vissza a dobozba.

ÁTOKKÁRTYÁK ÉS "SZEMÉT" KÁRTYA: Az átokkártyák szintén minden játékban rendelkezésre állnak: két játékos esetén 10, három játékosnál 20, négy játékosnál pedig 30 átokkártyából álló pakli kerül a készletbe. A maradék átokkártyákat tegyük vissza a dobozba. Az átokkártyák az esetek többségében csupán bizonyos akciókártyák kapcsán kerülnek játékba (a dobozban csak 1 ilyen kártya van, a Boszorkány). Ha egy játékos vásárol egy átokkártyát (0 érméért), ez a saját dobópaklijába kerül, mint minden más megszerzett lap. Természetesen ez nem fog gyakran előfordulni.
Tegyük ki az asztalra a végleg eldobott lapok paklijának kártyáját is ("Szemét" felirattal). Ez a kártya jelöli azt a helyet, ahova a játékosos majd a végleg eldobott lapokat tehetik a játék során.
Helyezzünk el a 25 különböző birodalomkártyából 10 paklit a kincs-, győzelmipont-, átokkártyák és a "Szemét"kártya mellé az asztalra minden játékban. Így minden játékban más kártyákkal fogunk játszani.

BIRODALOMKÁRTYÁK: Az elöbbiekben felsorolt, minden játékban rendelkezésre álló 7 kártyatípus és a "Szemét" kártya mellé a játékosok minden játék előtt választanak 10 birodalomkártyát, amelyek mindegyikéből kitesznek 10-10 lapot képpel felfelé fordított paklikban az asztalra.
Kivétel: A birodalomkártyák közé tartozó győzelmipont-kártyákból (pl. park) ugyanannyit kell a készletbe tenni, amennyi a győzelmipont-kártyákból, azaz kettő játékos esetén 8-6, három vagy nágy játékos esetén mind a 12-t.
Az első játékban javasoljuk, hogy a következő 10 birodalomkártyát használjátok: Átépítés, Bánya, Falu, Favágó, Kovácsműhely, Polgárőrség, Műhely, Piac, Pince és Várárok. A szabályfüzet végén felsorolunk még néhány nagyon jól működö birodalomkártya-kombinációt. Az aktuális játékhoz nem használt 15 fajta birodalomkártyát mindig hagyjátok a dobozban, nem lesz rájuk szükség.
Az első tanulójáték után a játékosok tetszőleges módszerrel választhatják ki a készletet alkotó 10 féle birodalomkártyát. Például megkeverhetjük a minta birodalomkártyákat, és húzunk közülük 10-et, hogy ezzel kiválasszuk, az aktuális játékban melyik kártyapaklik fognak szerepelni. Azt is kipróbálhatjuk, hogy a játékosok egyenként, az óramutató járásának megfelelően, egymás után választanak egy-egy kártyát, amíg nem sikerült összesen tízet kiválasztani.
A mintakártyákat arra is használhatjuk, hogy ezeket lefele fordítva kijelöljük velük a 10 birodalomkártya-pakli helyét.

A játék menete

Kezdő játékos kiválasztása: Tetszőleges módszerrel döntsétek el, ki legyen a kezdő játékos. Ha több partit is játszotok, mindig az előző játék győztesének bal oldali szomszédja legyen a kezdőjátékos. Ha az előző játék döntetlennel végződött, a kezdő játékos az egyik olyan játékos legyen, aki nem győzött. A játékosok az óramutató járásának megfelelő sorrendben követik egymást.

A játékos egy körének áttekintése: A soron lévő játékos lejátsza a körét, amely a következő 3 fázisból áll, ebben a sorrendben:

A. Akciófázis: a játékos, kijátszik egy akciókártyát.
B. Vásárlási fázis:A játékos vásárolhat egy kártyát.
C. Befejező fázis: A játékos eldobja minden felhasznált és fel nem használt lapját, majd a húzópaklijából felveszi a következő 5 lapot. Ha a soron lévő játékos befejezte körét, a baloldali szomszédja következik.

Akciófázis: Az akciófázisban a játékos kijátszhat egy akciókártyát a kezéből. A birodalomkártyák közül azok az a akciókártyák, amelyeknek az alján az olvasható: "Akció". Mivel a játék elején senkinek sincs akciókártyája az első 10 lapja között, az első 2 körben még senki nem fog akciót végrehajtani. Az akciófázisban egy akciókártya játszható ki, de némely akciókártyák képességei növelhetik ezt a számot.
Az akciókártyát a játékos a kezében tartott lapok közül játssza ki: A lapot képpel felfele maga elé teszi. Bejelenti, milyen akciót választott, majd követi a kártya által adott instrukciókat, felülről lefelé. Minden utasítást végre kell hajtani, ha lehetséges, tehát a játékos csak akkor hagyhatja ki egy utasítás teljesítését, ha semmiképp nem tudja azt végrehajtani (az akciókártyát azonban akkor is kijátszhatja, ha nem tud mindent végrehajtani, ami azon szerepel). Ha további akicókártya kijátszására is van lehetőség, be kell fejezni az előzőleg kijátszott lap akciófázisra vonatkozó utasításainak végrehajtását, mielőtt a következőt kijátszaná.
A kártyákon szereplő akciók részletes leírása a szabályfüzet végén található. Minden kijátszott akciókártya a játékos előtt marad a befejező fázisáig, kivéve, ha a kártya mást mond.
Az akciófázis befejeződik, ha a játékos már nem tud vagy nem akar több akciókártyát kijátszani. Az akciókártyákat csak a saját körünk akciófázisában tudjuk kijátszani, általában csak 1-et (ennél többet csak a "+X akció"-ra jogosító akciókártyák segítségével lehet). A védekezéskártyák kivételt képeznek, hiszen ezeket más játékosok körében (is) kijátszhatjuk.

Az akciókártyák általános jelölés rendszere

"+X lap" - A játékos rögtön felhúz X darab lapot a húzópaklijából, ha a húzópakliban nincs elég kártya, akkor felhúz annyit, amennyit még tud, majd megkeveri a használt lapokból álló pakliját, és képpel lefele leteszi, ez lesz az új húzópaklija, innen húzza fel a hiányzó lapokat is. Ha az a valószínűtlen helyzet állna elő, hogy az új húzópakli is elfogy, mielőtt az akciókártyák által feltűntetett számú lapot felhúznánk, csak annyi lapot húzhatunk, amennyit tudunk.

"X akció" - A játékos ennyi plusz akciót hajthat végre ebben a körben. A +X akció azt jelenti, hogy ennyivel több akciókártyát lehet kijátszani az akciófázisban. Az akciót nem azonnal játsszuk ki. Teljesen be kell fejezni a kártyán leírt instrukciók végrehajtását, mielőtt kijátszanánk a következő akciókártyát. A játékos csak akkor léphet tövább a vásárlás fázisába, amikor végrehajtotta az összes akcióját. Ha a játékos továbi akciót lehetővé tévő lapot is kijátszik, hasznos lehet hangosan számolni, hány akció maradt még, hogy azt a többi játékos is számon tarthassa.

"+pénzérme" - A játékos ennyivel több érmét költhet el az adott kör vásárlási fázisában. Ezt a pénzt nem kapja meg, csak ennyivel drágább lapot vásárolhat a vásárlási fázisban.

"+1 vásárlás" - A szökásos egy lapon felül a játékos vehet még egy kártyát a készletből a vásárlási fázisában. Persze ezt a lapot is ki kell fizetnie. A lap azt nem teszi lehetővé, hogy a játékos az akció fázisban vásároljon!

"Eldobni" - Hacsak a kártya mást nem mond, a lapokat a játékos kezéből kell eldobni. A játékos a kezében lévő kártyák közül bizonyos lapokat képpel felfelé a használt paklija tetejére dob. Ha a játékos több lapot is kidob, nem kell mindegyiket egyesével megmutatnia az ellenfeleknek, csak azt, hogy hány lapot dob el (például a "pince" kártya kijátszásakor). A használt pakli felső lapja azonban mindig látszik (hiszen az itt lévő lapok képpel felfelé vannak).

"Végleg dobd ki a szemétre" - A játékos kidob egy kártyát a dobott lapok közös paklijába, a szemétre (nem pedig a saját dobópaklijára). Az ide került lapok-ellentétben a játékosok használt paklijaiban lévő lapokkal-a játék során többé már nem használhatók, és meg sem vásárolhatók.

"Kapsz" - A játékos kap egy kártyát (általában a készletből), amit a használt paklija tetejére tesz (kivéve, ha a kártya mást mond). A megszerzett kártya hatását ekkor még nem használhatja (hiszen a lapot rögtön a használt paklijára tette). 

"Felfedni/megmutatni" - A játékosnak fel kell fednie egy vagy több lapját. Meg kell mutatnia a többi játékosnak, majd visszatenni oda ahonnan felfedte (kivéve, ha a kártya mást mond). Ha a húzópaklija tetejéről kell felfednie lapot, és ott nincs elég, akkor  a használt pakliját összekeverve új húzópaklit alkot, és annak a tetejéről fedi fel a hiányzó lapokat. 

"Félre tenni" - Képpel felfelé félre kell tenni egy kártyát az asztalra, ekkor a játékos nem használhatja a kártya képességeit (hacsak az akciókártya, amelyiken az utasítás szerepelt, nem mond mást). Ha egy lap erre utasítja a játékost, akkor a kártyán lévő szöveg instrukciót fog adni arra is, hogy mit kell tennie a félretett lappal.

Vásárlási fázis

A vásárlási fázisban a játékos tovább vásárolhat egy tetszőlegeslapot a készletből (kincs-,győzelmipont-, birodalom-, sőt akár átokkártyát is, azonban a kidobott lapok paklijából, vagyis a szemétről nem vásárolhat), amennyiben kifizeti az árát. Alapvetően a játékos csak egy kártyát vásárolhat, de ha az akciófázisban kijátszott további vásárlásokra jogosító akciókártyát, akkor több lapot is vehet.
Minden kártya vételi ára a bal alsó sarkában van feltűntetve (a kincskártyákat is meg lehet vásárolni, a bal alsó sarokban látható áron). A játékosnak a kincskártyákkal kifizetett összeget a kezéből kell letennie maga elé, és ezekhez hozzáadhatja a köréban kijátszott akciókártyákon szereplő, elkölthető kincsmennyiséget. (Az is lehetséges, hogy a játékosnak kincskártya nincs is a kezében, de az akciókártyái segítségével mégis tud vásárolni.) A készlet bármelyik kártyáját megveheti, ha kifizet legalább annyi érmét, amennyi annak az ára. A megvásárolt lapot képpel felfelé a használt paklija tetejére teszi. A vásárolt lap képességét ekkor még nem használhatja fel.
Ha a játékos egynél több lap vásárlására jogosult, akkor is csak legfeljebb annyi összértékben vehet lapokat, amennyi a kezében lévő érmék és a kijátszott akciókártyáin lévő plusz kincsmennyiség összege.

Például ha Tibinek van 6 érméje 2 aranyból és kijátszott egy +1 váráslásra jogosító akciót, vehet egy Pincét 2-ért, amelyet lerak a használt lapjai paklijára, ezután vehet még például egy kovácsműhelyt 4-ért; ezt a lapot is a használt paklijára kell dobnia. Ha mind a hat érmét egyetlen lapra szeretné költeni, a második vásárlásaként vehet egy rézkártyát (az ára 0 érme) vagy megteheti azt is, hogy nem vesz második kártyát. A játékosoknak nem kötelező sem egyszer sem többször vásárolniuk. 
Az elköltött érmék is a játékos előtt maradnak egészen a befejező fázisig. Fontos, hogy ebben a játékban az elköltött kincsek nem vesznek el, többször fel fogjuk használni ezeket a játék során: a használt pakliba kerülnek az összes többi kijátszott és ki nem játszott lappal együtt. Amikor egy játékos húzópaklija elfogy, a használt paklija lapjait megkeveri, és az lesz az új húzópakli. Így a játék során ugyanazokat az érméit sokszor fogja elkölteni -a kincskártyák ugyanis nem bizonyos összeget, hanem rendszeres jövedelmet szimbolizálnak. Kijátszásukkor a rézkártyák 1 érmét, az ezüst kártyák 2 érmét, az arany kártyák 3 érmét érnek.

Befejező fázis

A körben megszerzett lapoknak ekorra már a játékos hassznált paklijában kell lenniük. A harmadik fázisban az összes elhasznált kártyát ( az akciófázisban kijátszott akciókártyákat és a vásárlási fázisban elköltött kincskártyákat) és a játékos kezében maradt össze lapot is a használt pakliba kell dobnia. Az eldobott lapjait nem köteles megmutatni a többieknek, ám mivel a használét pakli lapjai képpel felfelé vannak, a legfelső lap mindig látható.
Végül a játékos felhúzza a húzópaklija legfelső 5 lapját. Ha nincs elég kártya a pakliban, annyit húz fel, amennyit tud, majd megkeveri a dobópakliját, hogy egy újabb, képpel lefelé fordított húzópaklit alkosson belőle, majd innen felhúzza a maradék lapokat, hogy 5 kártya legyen a kezében.
Amint a játékos felhúzta az 5 kártyáját, véget ért a köre, és a balján ülő játékos következik a lépéssel. Némi tapasztalat szerzésés után a játékosok már gyorsíthatnak annyit a játékon, hogy a soron lévő játékos befejező fázisa közben a következő már el is kezdheti a saját körét. Ez csak akkor nem kivitelezhető, amikor a következő játékos egy támadás kártyátt játszik ki: ez esetben meg kell várni, amíg az előző játékos felhúzza az 5 lapját.

A játék vége

A játék két esetben érhet véget:

1. Ha a tartomány kártyák (a 6 győzelmi pontot érő lapok) paklija elfogy,
vagy
2. ha a készlet bármelyik 3 paklija ( akár birodalom- akár egyéb kártya) elfogy.

A játék befejezését kiváltó játékos még befejezi a körét, majd mindenki összegyűjti az összes lapját (a húzópakli, a használtpakli lapjait és a kézben tartott lapokat is) egy pakliba, és összeszámolja, hogy mennyi győzelmi pontja van.
A legtöbb győzelmi pontot összegyűjtő játékos győz. Ha egyenlőség alakulna ki, akkor az érintett játékosok az győz, aki kevesebbszer került sorra (kevesebb kört játszott). Amennyiben így is döntetlen az eredmény, a játékosok osztoznak a győzelemben.